|
Az áprilisban életbe lépő kgfb-törvény újabb kiegészítései rendkívül hátrányosan érinti az autósokat. A MABISZ szerint ezen nem változat a februárban kelt módosítás sem.
Ha áprilistól a károsult járművet a tulajdonosa nem kívánja megjavíttatni, akkor a biztosító köteles lenne azt műszaki vizsgára küldenie. Az új rendelkezés nemcsak megnehezíti a károsult autós dolgát, de komoly anyagi terheket is ró rá. Az új rendelkezések miatt a MABISZ most az Alkotmánybírósághoz fordult.
Még hatályba sem lépett tavaly decemberben az új KGFB törvény, máris hozzácsatoltak egy új paragrafust. Lényegében 2010 április 1-től, ha a biztosító szerint a gépjármű olyan sérüléseket szenvedett ami miatt az közlekedés-biztonsági szempontból alkalmatlan, mert például sérült a kormánymű, futómű vagy akár a karosszéria nagyobb mértékben, akkor a járművet műszaki vizsgára kell küldje.
Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára szerint, akár egy minimális sérülés, mint például egy törött lámpa is alkalmatlanná tehet egy autót a közúti közlekedésre. Egy, manapság 16-25 ezer forintos műszaki vizsga díját ilyenkor fizetheti a vétlen autós, vagy érvényesítheti a károkozóval szemben. A műszaki vizsga szükségességének tényét így a biztosító kárszakértője kell megállapítsa, amely szubjektív megítélésnek ad teret.
Még nem lépett életbe a februári törvénymódosítás, amely kötelezi a biztosítót, hogy amennyiben a károsult jármű tulajdonosa úgy nyilatkozik, hogy járművét nem kívánja megjavíttatni, akkor a biztosító 8 napon belül elvégzendő műszaki vizsgára kell küldje az autót. A rendelkezés gyakorlatilag rákényszeríti az károsult autóst, hogy járművét megjavíttassa, különben az áfával csökkentet kárösszegnek csak a 60 százalékát kapja meg előlegként, vagyis a teljes kárösszeg 48 százalékát.
Valószínűsítik a biztosítók, hogy ezt a módosítást egyrészről az autójavító cégeknek sikerült belobbizniuk a törvényhozásba, másrészről pedig az autókereskedőknek akiknél a pangó új autó piac miatt felértékelődött a szervíztevékenység, illetve a javítási munkákból befolyó bevétel. Többek között ezen a területen is tapasztalható hanyatlás, amiért a szervizek a biztosítókat okolják a gyorsított kárügyintézés alkalmazása miatt.
A gyorsított kárügyintézés azt jelenti, hogy a kárszakértő szemlézés és számítógépes kalkuláció után felajánl a károsultnak egy kártérítési összeget, amely egyezséget ha elfogad a károsult, a pénzösszeget a biztosító a rendelkezésére bocsát, a továbbiakban pedig a károsult dönthet a javíttatás módjáról. Ez a megoldás - Trunkó Barnabás elmondása szerint - Európa szerte egyre gyakrabban alkalmazzák, főleg a kisebb, 170-180 ezer forint értékű károk 30-40 százaléka esetében.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|