|
Ezentúl, az átkötési időszakot is érintő változás, hogy a kártörténeti igazolások beszerzése nem az ügyfelek felelőssége, hanem az újonnan választott biztosítóé. Ezek a szabályozások az elmúlt két év változásaihoz köthetőek.
Azáltal, hogy a szabályozások miatt bevezetett új rendszerek még nem teljesen kiforrottak, néhol akadozik vagy hibás az adatszolgáltatás, az ügyfelek érdekei szenvedhetnek csorbát, mivel ez a kedvezmények visszavételéhez és díjemelkedéshez vezethetnek.
Leginkább azok az autósok járhatnak rosszul, akiknek az új biztosítója nem tudta beszerezni a kártörténeti igazolást, mivel ők elvesztik a kampány alatt megszerzett kedvezményüket, így a legjobb esetben A00 fokozatba kerülnek, vagy akár M04-be sorolódnak vissza, amely a kampányban ajánlott díj sokszorosa lehet.
A biztosító társaságok a jogszabályi kötelezettségüknek eleget kellett tenniük, így azokat az ügyfeleiket akik valamilyen oknál fogva nem tudták beszerezni a kártörténeti igazolást a régi biztosítójuktól, visszasorolták.
A jogalkotók a biztosítási üzletágra vonatkozó jogszabályokat első sorban az ügyfelek érdekeinek védelmében hozták, valamint csökkenteni szerették volna a biztosító váltással járó adminisztratív terheket. Az új szabályozás levette az ügyfelek válláról a kártörténeti igazolás beszerzésének a terheit, ezért jött létre a bonus-malus nyilvántartás létrehozása, melyhez a biztosítók közösen férnek hozzá, így a gépjárműre és az ügyfélre vonatkozó adatok megadása mellett elvileg lehívhatóak az adatok.
A Genertel Biztosító értékesítési igazgatója kifejtette, hogy a törvényi szabályozás gyakorlatba ültetése során műszaki akadályok léptek fel, mivel a közös adatbázis nem bírja gyorsan és pontosan továbbítani a megnövekedett adatmennyiséget. Emellett előfordult olyan is, hogy az ügyfelek adatak meg hibás adatokat.
Sebestyén László a továbbiakban sajnálatát fejezte ki a törvényi szabályozás miatt, mely kötelezi a biztosítókat az ügyfél visszaminősítésére - még ha átmenetileg is - mivel a bonus-malus fokozat bizonyításának hiányában elvesznek a kampánykedvezmények, illetve a biztosítási tarifa is jelentősen megnő.
Az igazgató hozzátette ugyanakkor, hogy a biztosítóknak a jogszabály nem biztosít mérlegelési lehetőséget, így az eljárásrend szempontjából lényegtelen, hogy az ügyfél pontatlan adatközlése vagy az adatbázis hibája okozza-e az igazolás hiányát, a biztosítók mindenképp ki kell küldjék a megemelt díjú biztosítási csekket az ügyfélnek, amelynek az összege akár két-háromszor is magasabb lehet az akciós ajánlaténál.
Lényeges dolog tisztába lenni azzal a ténnyel, hogy amennyiben az ügyfél nem fizeti be megnövelt biztosítási díjat, úgy biztosító a jogszabály értelmében egyoldalúan felmondhatja a szerződést díjnemfizetés miatt. A jogszabály ugyanis nem szabályozza az eljárásrendet azokban az esetekben amikor a kártörténeti igazolás hiányzik vagy késik valamilyen okból, mindössze annyit ír elő, hogy ebben az esetben az ügyfelet A00 osztályba kell visszaminősíteni.
Az említett okokból kifolyólag, a biztosítók igyekeznek elkerülni a konfliktust az ügyfelekkel, ezért mindent meg is tesznek a kártörténeti igazolások beszerzése érdekében és sok esetben élnek azzal a lehetőségükkel is, hogy az ügyfelet is megkérik a hiányzó igazolás beszerzésére. Amennyiben a kártörténeti igazolásokat nem sikerül a megadott határidőn belül beszerezni, úgy kiküldik az emelt díjas csekket az ügyfélnek, ám ha időközben sikerül beszerezni a kártörténeti igazolást, akkor a túlfizetés összegét jóváírják az ügyfél számára, vagy visszafizetik.
A piaci adatok tanúsága szerint, a 2010-es kötelező biztosítás kampány során közel 1 millió autós cserélte le a kötelező biztosítását. A kártörténi igazolás beszerzése 5 százalék esetében jelentett problémát, számszerűleg mintegy 50 ezer autós esetében. Ők a biztosítójuktól értesítést kaptak a kampánykedvezmények visszavonásáról, illetve az átmeneti visszasorolásról és a magasabb éves biztosítási díjról.
Sebestyén László zárszóként javasolja, hogy a biztosítási piac szereplői gondolják végig a 2009-es kampány során szerzett tapasztalataikat és összegezzék javaslataikat a rendszer hatékonyabbá tételéhez, valamint a jogszabályi háttér módosításaihoz.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|