Biztosítás kalkulátorok akár 40%-os árelőnnyel. Velünk biztosra mehet

Jelenleg Magyarországon a társasházak legalább a felének nincs biztosítása, ami kockázatos, hiszen, ha baj történik, akkor az a lakóközösség pénztárát fogja terhelni. Általában, a márciustól áprilisig terjedő időszakban tartják a lakótársulások az éves gyűléseiket, ekkor esedékes a társasház biztosítások megkötése is, melynek a megkötését érdemes megfontolni, hiszen amellett, hogy pénz lehet vele megtakarítani, a megfelelő védelmet is biztosítja.

A lakóközösségek közgyűlései alkalmával, érdemes megvitatni a társasház-biztosítás kérdéskörét is, így dönteni lehet arról, hogy a lakóközösség köt-e biztosítást a társasházra, vagy ha van ilyen biztosítása újra köti-e az előző biztosítójával vagy biztosítót vált.

Szomorú tény, hogy ma Magyarországon csak minden második társasház rendelkezik biztosítással, tanúskodik erről egy tavalyi felmérés is. Vidéken ez a helyzet, de a fővárosban is csak alig jobb a helyzet. Most a válság idején, tudatosulnia kéne az emberekben, hogy a lakóépületük gyakorlatilag a legértékesebb vagyontárgyuk, melyet sok év munkájával sikerült megvásárolniuk. Különösen érvényes ez a társasházakra, ahol egy esetleg káresemény érintheti a közösen használt helységeket, de a magánlakásokat is, például csőtörés, beázás, viharkár, tűzkár, stb., mely esetben a költség több százezer forintra rúghat, mely az egész lakóközösséget érinti.

Mindemellett, a társasház biztosítás megkötése nem csak a biztosítási védelmet ad, de pénzt is meg lehet vele spórolni, hiszen sokkal olcsóbb, mintha a lakók egyedileg kötnének biztosítást a saját lakásukra. Már egy tíz lakásos társasház esetében is akár harminc százalékot lehet spórolni a biztosítási díjon, így minél több lakás van a társasházban, annál alacsonyabb az egy lakásra leosztott biztosítási díj.

A társasház biztosításoknak két módozata létezik. Az egyik módozat csak a társasház közös használatban lévő területeit biztosítja mint például a lépcsőház, padlás, pince, tető, vagy folyosó. Ezt a módozat mostanra már kevésbé elterjedt, hiszen a legtöbb káreset nem csak a közösen használt épületrészeket érinti, hanem a lakásokat is. Egy esetleges káresemény alkalmával minden érintett biztosító kárszakértőjét a helyszínre kell hívni, tárgyalni a társasház biztosítás kezelővel és az egyes lakások egyéni biztosítását végző társaság képviselőjét is. Ezekben az esetekben sokszor előfordul, hogy az egyes érintett biztosítók megpróbálják a másikra terelni a felelősséget. Ezért, az ilyen módozatú biztosítások az ágazatban elfoglalt aránya, kevesebb mint 1 százalék.

Ha ezen biztosítás módozatai közül a teljes körű társasház biztosítást választjuk, akkor az előbb leírt problémák elkerülhetők, mindemellett, komoly mértékű megtakarítással is számolhatunk. Tehát, mint arról az előző fejezetben már szó volt, a biztosítási fedezet ebben az esetben a lakrészek szerkezeti elemire is kiterjed, nem csak a közös tulajdonban lévő területekre. Így a csőtörésből eredő eláztatásos károkra és az üvegfelületek töréskárára is. A megtakarítás leginkább ott bír jelentőséggel, hogy szükségtelenné válik az önálló lakrészek biztosítása. Különálló biztosítást szükség esetén már csak a lakásban található ingó vagyonra lehet kötni.

Lényeges dolog tudni, hogy lakógyűlések alkalmával (közgyűlés) a lakók egyetértése szükséges a szerződés megkötéséhez. Ez a határozat akkor érvényes, ha az egyszerű többség támogatja, vagyis legalább a lakók 50 százaléka, plusz 1 lakó. Amennyiben ez a feltétel teljesül, úgy a lakóközösség közös képviselője megkötheti a biztosítóval a társasház-biztosítási szerződést. Amennyiben a szerződés aláírásra került, úgy a biztosítási díj beépül a lakótársulás közös költségébe, melyet lakófelület arányosan osztana szét a lakók között. Tehát akiknek a lakása kisebb, az fizet kevesebbet.


Hasznos tippek

1. Figyeljük arra a biztosítási szerződés megkötésekor, hogy a szerződést a biztosító által javasolt egységáron kössük meg, mert így sem alul sem felülbiztosított nem lesz az épület, így elkerülhetjük az esetleges aránylagos kártérítést;
2. Érdemes élni a bővített felelősség-biztosítás lehetőségével, mivel elég sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat az olyan esetekben, mikor a lakók egymásnak okoznak kárt, ugyanis ekkor a biztosító az ilyen károkat is megtéríti;
3. Mivel az üvegtörés kár csak a hagyományos üvegfelületekre terjed ki, ezért szerződéskötéskor figyeljünk oda, hogy van e az épületben különleges üveg (kopolitüveg, üvegtégla, drótüveg), mert ezekre a legtöbb esetben a biztosítónál ez külön díjtétel, úgynevezett különleges üveg kategória;
4. Mihelyt a szerződést megkötöttük, figyeljünk oda, hogy ne legyenek a lakások duplán biztosítva, tehát egyéni lakásbiztosítások esetében vegyük ki a szerződésből az épületbiztosításra vonatkozó részt.